Walter-malom

Vajkai Zsófia és Kocsis Csaba malomtörténeti kutatásai szerint a malom első ismert tulajdonosa a Barcza család volt. Utóbb több helyi molnár is birtokolta. 1912-ben leégett, de korszerűen újjáépítették. A falakat megemelték a ma látható magasságra és a korábbi nád helyett eternit-palával fedték. A különálló malom és molnárház tetejét összekötötték. 1948-ban a malomkerék helyett egy Reich-rendszerű turbina került beszerelésre. Az államosításig (1951) Walter Ferenc tulajdonában állt, aki 1938-ban vette meg a malmot. Malomként – és szikvízgyártó palackozóként – 1951-ig üzemelt, akkor a Malomipari Egyesülés leállította, utána csak mint daráló üzemelt a „téesz” kezelésében, majd „téesz”-raktár lett. Az 1970-1980-as években a „Terményforgalmi Vállalat” lerakata volt. A malomnál a patak kettéválik, majd nem sokkal később újraegyesül. Az Eger-patak malomnál lévő vendégágát „feneketlen folyónak” nevezik. A gyerekek között kedvelt fürdőhely volt régen, különösen a zsilip előtti kiöblösödő szakaszon. 

Az épület magántulajdonban áll, nem látogatható.