Klastrom-közkút

A közkút vizét a Denti-séd Klastrom előtti szakaszából nyerjük. A helyi nevén "Klastrom", vagyis kegyúri templom alapjaiban egy kisebb Árpád-kori kápolna maradványait találták meg a régészek az 1976-os ásatás során. Az épület ma látható falai a 13-14. században készültek gótikus stílusban. Építtetője Dörögdi Miklós, egri püspök volt. A templom körül egykor temető volt, de a kegyúri templom maga is kriptát rejtett, a térség legnagyobb birtokainak ura is ide temetkezett. Egy 1347-es oklevélből  tudjuk, hogy az új templom nemcsak a felsődörögdi, de az alsódörögdi nemesek és jobbágyok plébániatemplomául is szolgált.  Az Anjou-korban Szent Andrásnak szentelt templomban a nemesek helyét az istentiszteleten szigorú rend szabta meg. Az említett oklevél szerint a felsődörögdi nemesek a Szent András főoltár és a Boldogságos Szűz mellékoltára előtt, vagyis a templom középső és északi részén, az alsódörögdi nemesek a Szent Domonkos mellékoltár előtt, vagyis a templom déli részén állhattak. Ők maguk a halottaikat is e rendet követve temették el. Felsődörögd pusztulása a 16. század közepére tehető, miután a török felperzselte a települést. A károsodás mértékére utal, hogy a falu ezen a helyen többé nem épült újjá. Ezért is e nagyobb távolság a romok és a falu között. Az ásatás tanúsága szerint a leégett, romokban álló templom fosztogatók, kincskeresők martaléka lett. Így dúlták fel Dörögdi Pál és feleségének sírját is. A templom és temetőjének kisebb koporsóleleteit, az épület csigalépcsőit, bordaprofiljait, záróköveit és más, ásatásból származó faragott köveit ma a veszprémi múzeum és a faluban található Ősök Háza őrzi.