Vissza a látnivalók listájához

További látnivalók

„KincsesHáz” Pannon Ifjúsági Népfőiskola és Értékek Háza, Múzeum

Táliándörögd, 8295. Taliándörögd Dózsa utca 2.
A Közép- dunántúli Szövetség az Ifjúságért (KÖSZI) által létrehozott Pannon Ifjúsági Népfőiskola küldetése, hogy a helyi, térségi, nemzetiségi tudásokat összegyűjtse, közkinccsé tegye; működtesse és kiterjessze az Ifjúsági Értékőr Hálózatot; megismertesse a Hungarikum mozgalom szellemiségét, elősegítse az egész életen át tartó tanulást, erősítse a Kárpát- medencei magyarságtudatot.

Ősök Háza Múzeum

Táliándörögd, kossuth utca 30
Az Ősök Háza összefoglaló rendszere a taliándörögdi Római Katolikus Plébánia közösségi életébe tartozó minden szellemi, lelki, szervezési történetnek, tárgyi anyagnak.

Farkas-kút

Táliándörögd
Farkas-kut, Farkas-kert, Farkaskuti dűlő

Foxódi-forrás és malom

Táliándörögd
Fokszód puszta, Foxód

Mosóház

Táliándörögd
Mosó

Klastrom-közkút

A közkút vizét a Denti-séd Klastrom előtti szakaszából nyerjük. A helyi nevén "Klastrom", vagyis kegyúri templom alapjaiban egy kisebb Árpád-kori kápolna maradványait találták meg a régészek az 1976-os ásatás során. Az épület ma látható falai a 13-14. században készültek gótikus stílusban. Építtetője Dörögdi Miklós, egri püspök volt. A templom körül egykor temető volt, de a kegyúri templom maga is kriptát rejtett, a térség legnagyobb birtokainak ura is ide temetkezett. Egy 1347-es oklevélből  tudjuk, hogy az új templom nemcsak a felsődörögdi, de az alsódörögdi nemesek és jobbágyok plébániatemplomául is szolgált.  Az Anjou-korban Szent Andrásnak szentelt templomban a nemesek helyét az istentiszteleten szigorú rend szabta meg. Az említett oklevél szerint a felsődörögdi nemesek a Szent András főoltár és a Boldogságos Szűz mellékoltára előtt, vagyis a templom középső és északi részén, az alsódörögdi nemesek a Szent Domonkos mellékoltár előtt, vagyis a templom déli részén állhattak. Ők maguk a halottaikat is e rendet követve temették el. Felsődörögd pusztulása a 16. század közepére tehető, miután a török felperzselte a települést. A károsodás mértékére utal, hogy a falu ezen a helyen többé nem épült újjá. Ezért is e nagyobb távolság a romok és a falu között. Az ásatás tanúsága szerint a leégett, romokban álló templom fosztogatók, kincskeresők martaléka lett. Így dúlták fel Dörögdi Pál és feleségének sírját is. A templom és temetőjének kisebb koporsóleleteit, az épület csigalépcsőit, bordaprofiljait, záróköveit és más, ásatásból származó faragott köveit ma a veszprémi múzeum és a faluban található Ősök Háza őrzi.